Telnek a napok, egyik a másik után….munka, család, munka, család. Megyek az utcán, az emberek örömtelenül néznek maguk elé, sietnek , dolguk van. Sok dolguk. Néhányan állnak csak meg beszélgetni, onnan is inkább csak a panasz hallatszik… Nehéz időket élünk, sok problémával küzd mindenki…
Süt a nap, ereje is van még, ajándék ez így novemberben. Kesernyés illatot hurcol a hátán a szél, a földön ide-oda szaladgáló száraz falevelektől lopta el, hogy mindenkit megörvendeztessen vele… Nagyot szippantok az aromás fuvallatból, látom valaki reménytelenül igyekszik egy kupacba terelni a rakoncátlanul menekülő ezerszínű tömeget…
Az ősz gyönyörű, látjátok Ti is? Tudtok örülni az illatoknak, a nap cirógatásának , a szellő érintésének? Észreveszitek még, hogy minden pillanatban más és más színekben pompáznak a fák?
És amikor elered az eső? Akkor riadtan futni kezdtek, hogy meg ne ázzatok, és mérgelődtök hangosan morogva, vagy körülnéztek és örültök annak, ahogy minden megtisztulva , kifényesedve kezd új életet?
Örültök e a hóesésnek úgy, mint gyerekként? Gyönyörűnek látjátok még? Vagy csak arra tudtok gondolni, hogy munka van vele, elolvad és mindent belep a sár?
És a karácsonyt…. hogy várjátok ? A várakozás izgalmas gyönyörűségét ízlelgetve nap mint nap, vagy rettegve pénzt számolgatva?
Ne aggódjatok, nem bolondultam meg, a fejemet sem ütöttem be semmibe…
Közeledik az év legszebb hete, amit sokan streszként, kipipálandó feladatként, kínos kötelességként kezelnek… Mindenáron tökéletes ajándékot, tökéletes vacsorát, frizurát és sminket hajszolnak, miközben a lényeg mellett vakon és süketen rohannak el.
Ezért kérdeztem, hogy tudtok e még örülni, egymásra figyelve, az élet apró boldogság morzsáit összeszedve, a hétköznapok mocskát félresöpörve készülődni?
Fejeket összedugva, igazi meglepit szervezni, kevés pénzből sok szeretettel? Régi finom karácsonyok hangulatát visszahozni,örülni más örömének? Tudjátok… a fészek meleg ünnepre gondolok, nem a tökéletesre, ami jól mutat a képen…
Még van idő, még lassíthattok, még örülhettek a puszta lét kicsiny csodáinak is, hogy karácsonyra ünneplőbe öltöztetett lélekkel nyithassatok kaput és befogadhassátok a lényeget…
Örülök, hogy tetszett 🙂 <3
Üdv: Zsuzsi 😉
Hát Andi olyan szépet írtál, hogy gratulálok a megfogalmazáshoz. A lelkek kicsit feltöltéséhez. A sok sok hétköznapi manualitások, egyéb más dolgok közzététele után. Köszönöm neked, hogy már most felhívtad figyelmemet, figyelmünket a rohanás közepette a lényegre.