Amikor egy új munkába kezdünk, első lépésként ki kell számolnunk az anyag mennyiségét, amire szükségünk lesz. A kényelmesebb verzió az amikor egy kész leírásba szeretünk bele, hiszen akkor mindent kitalált és kitálalt már nekünk más……
De…. Ha csak úgy jön a zümi az agyba, és tervező módba kapcsolunk, akkor mi legyen? Milyet? Mennyit?
Próbáljuk meg együtt 🙂
Ne várjatok képleteket, én sem tudtam megjegyezni sosem őket, inkább próbáljuk megoldani ezt a problémát gyakorlatiasan.
Gondoljuk csak át! Általában minden munkának van egy tervezett mérete. Ami biztos ha a hátlapot nem díszítjük, egyszerűen számoljuk ki a területét, és a kapott számot osszuk el a felhasznált anyag szélességével. Ugyanez a módszer a közbélés kiszámolásához is. Homloktörlés következik, a bemelegítésen túl is vagyunk.
Akkor most jön a fedlap, igyekszem érthetően, remélem sikerül 🙂 Általánosságban azt szoktuk mondani, hogy az elkészítésre váró felület anyagigénye 2,2-2,5- szerese a natúr felületnek, mondjuk a közbélésnek.
Nyilván annál több anyagra van szükségünk, minél kisebb léptékű mintát használunk, hiszen a varrási veszteség annál több minél kisebb alkatrészekből varrjuk a blokkunkat.
Ne felejtsetek el 5-5 centit minden mérethez hozzáadni tervezéskor, a béléshez és a hátlaphoz, mert irtó nagy méreg, ha összeállításkor kell toldozgatni.
A jól nevelt foltvarró meg csak mérsékelten káromkodik, de azt is hiába teszi, mert úgysem segít. 🙂
Vagyis ha van egy takaró, ami 150 x 200-as, az ugye három négyzetméter. Ezt a hármat osztjuk el 110-140-150-280 stb. anyagszélességgel és így kapjuk meg a vásárlandót.
Amennyiben a fedlapot számoljuk, akkor 3 x 2,2 vagy 3 x 2,5, vagyis maximum 7,5 négyzetméternek kell lenni a felhasználandó anyagnak. Persze ez a mennyiség többféle mintájú anyagból adódik össze, leginkább ellenőrzésre használom ezt a számolást. A 7,5 négyzetméter megint elosztandó a vásárolni kívánt anyag szélességével.
Ez így elég nagyvonalú számolás, akkor érdemes használni, ha otthon válogatunk a meglévők között és szeretnénk tudni mire elég amink van.
Röviden, elég lesz e az összeválogatott kis csapat a nagy takaróhoz?
Ha pontosan szeretnénk tudni, akkor elővesszük szépen a négyzethálós füzetünket, lerajzoljuk a méreteink szerint a varrandót, megtervezzük a használni kívánt blokkokat is. Tudom, sokan hozzám hasonlóan amikor jön a gondolat, már azonnal vágni és varrni akarnak, de néha muszáj pontosan tervezni….
Belátom én, csak nem mindig vagyok elég fegyelmezett ez ügyben, amikor szinte remeg a kezem az adrenalin hullámtól, amit az alkotás vágya borít rám.
A tervre kerüljenek fel a keretek méretei és a szegéshez használt, saját anyagából szabott ferde pánthoz szükséges mennyiség is.
Amennyiben pontos volt a tervezés, ki tudjuk számolni,hogy egy blokkhoz mennyi kell, és mivel azt is tudjuk, hogy abból a blokkból hány darabi kell, egyszerű szorzás és kész is vagyunk. Érdemes a kiszámoltnál 20-20 centivel nagyobbat venni minden színből, lehetnek az anyagban rejtett hibák, el is ronthatunk úgy blokkot, hogy újra kell szabni 🙂
Aki idáig nem kapcsolt más csatornára, annak jutalmul elárulom, hogy…..
Nekem egy 60 x 60-as darab anyagból kb. 10 méter 3,5 cm széles pánt szokott kijönni.
Örültök, hogy ezt már nem kell kimatekozni, mi?
Na fejtágításból, ma ennyi. Ez a bejegyzés Fábián Mónika kérésére és ötlete alapján született. Ha valakinek van valami ami homályos maradt, írjon nyugodtan szívesen válaszolok.
Egy utolsó praktikus tanács ajándékba 🙂
A megrendelő általában addigra gondolja meg magát párna ügyben amikorra mi súlyos hajtépések közepette idáig érünk a számolásban – előzzük meg, számoljuk be a díszpárnát is . 🙂
Na és mi legyen a maradékkal? Mert marad, ilyen-olyan darab mindig leesik. Egy biztos, nem érdemes zsákba gyűrve tárolni, mert sosem kerül a kezünkbe, akkor amikor kellene. Érdemes átlátszó műanyagdobozokba tenni színenként, applikációhoz, papírra varrós mintákhoz, konfettihez vagy ha máshoz nem a húsvéti foltos tojáshoz fel lehet használni.
Hallottam olyat is , aki minden maradékot felszabdal azonnal akkora négyzetekre amit a legsűrűbben használ, és úgy gyűjti szépen dobozolva.
Érdemes gondosan kezelni ezeket a darabokat is, hisz a szép anyag nem olcsó megérdemli a törődést. Pláne, ha arra gondolunk, hogy már dolgoztunk vele, hisz felhasználás előtt be lett avatva, keményítve, vasalva. Magunkkal tolunk ki, ha nem tartunk rendet a maradékok közt, az az igazság.
Milyen mutatós tud lenni egy egyszerű fehér , vagy fekete alapon a sok színes maradékkal megbolondított egyszerű blokk is. Ezt tartsuk szem előtt, mikor hirtelen rendet vágunk a rongyok közt….
Bizony nem írtam még sok mindenről, de ami késik nem múlik… 🙂
Hát a maradékok az egy külön mesét megér! Arról nem irtál, hogy pl. meglátunk valamilyen szép anyagot és akkor abból feltétlenül kell vannünk, aztán jön a tervezés és akkor még ilyen is kell meg olyan is! Szóval vége hossza nincs. Még megjegyezném, hogy érdmes odafigyelni az anyagok minőségére is! Én pl. a “drága” anyagokat külön tárolom, mert pl. a régebben vásárolt “olcsóbb” anyagokhoz nem akarom keverni. Külön tárolom az egészen pici darbokat és a nagyobbakat és azokat csikokra vágom. Most ilyen elképzelésem van. Aztán majd más lesz. A saját festésű anyagoknál oda kell figyelni, hogy milyen anyagot festettünk.
Nagyon szívesen, Mónika váljon egészségedre!
Valóban soknak tűnik, de csak a ténylegesen apró folt munkák, ilyen jó étvágyúak, az egyszerűbbek kevesebből megúszhatók, de jobb az anyagmennyiséggel szembesíteni a megrendelőket az elején…Akkor még lehet egyszerűsíteni a terven. 🙂
Köszi Zsuzsa! Igen, amikor ràtör a foltvarrosra az adrenalinhullám ….sokszor megvarrok azonnal egy blokkot (persze papiron is megtervezve), igy látom èlöben hogy mutat, ès alkotok is valamit. Azèrt elkèpesztöek ezek az anyagmennyisègek! Sokan azt gondolják 4-5m sok…
Köszönöm! ♥♥♥