Tűvarázslat

    Kérdeztétek publikus-e a takaró története, persze nem titok, hisz mindet leírom, mért pont ezt ne? Egyszer csak felnőnek és elköltöznek, ez az élet rendje, tudom és tiszteletben is tartom, örülök, hogy sikerült nekik, büszke is vagyok nagyon. De a szülőnek, mint tudjuk a gyerek, az gyerek. Képtelenek vagyunk a bőrünkből kibújni, hiába tudjuk, hogy néha… Tovább »

       Ezt az anyagot még tavaly vettem, de csak odáig jutottam el vele, hogy beavattam, kivasaltam és kerestem a hozzá illőket. Bármit tettem mellé, úgy éreztem sok, kiabál, nem kell. Többször eljátszottuk ezt , ő meg én. A vége az lett, hogy felkerült a polcra, majd egyszer biztos lesz belőle valami….  Mivel rongy… Tovább »

     Általában azt mondják a munkáimról, hogy jellemzőek, rám lehet ismerni bennük. Erről többektől hallottam, hogy ez más, ez nem én vagyok….Elgondolkodtatott, talán mert túl nagy a homogén terület, a bordűrös elhelyezési kísérlet miatt…      Nagy munka volt, pedig pont azért lett ilyen, hogy egyszerűbb legyen, de mint rólam tudható az egyszerűségbe általában… Tovább »

  A legnagyobb kihívás mindig abban van, amit az ember még nem csinált. Persze az mindegy, hogy amit varrunk az milyen alakú, vagy mi a funkciója, de az elkészítése mégis sokszor speciális kell, hogy legyen. Így voltam ezzel a lótakaróval is, a vatelin ugye nem elég bélésnek, mert hamar lelapul, nincs elég jó tartása. Ezt… Tovább »

   Van , hogy az ember egyszer csak azonnal változtatni akar… Évekig néz egy függönyt az ablakán, aztán eszébe jut, hogy mennyivel jobb lenne egy roló. Aztán nekilát, és megvarrja  azt az egyszerűnek induló rolót. Persze, ha az ember Zsuzsiból van, időnként az egyszerű kicsit átváltozik. Aztán lesz belőle egy kicsit kevésbé egyszerű.    … Tovább »

   Imádom a munkám, szőröstül bőröstül, ahogy ezt mondani szokták…De.. Legjobban tűzni szeretek. Eljutottam oda, hogy azért hajtom a varrást, hogy gyorsan, gyorsan, hogy odáig eljussak végre, amikor a három réteg egymáshoz rögzítve arra vár, hogy  a varrógép tűje aprólékosan, vagy elnagyolva, de pontról pontra feltérképezze, majd behálózza a felületét.  Ez a kis takaró ugyancsak… Tovább »

Neki már varrtam egyet, de az inci-finci bölcsőbe került. Ezt a mami csináltatta, hogy amikor pici Lia mamázik, akkor is legyen saját takarója. A színvilág célzottan teljesen ugyanaz, mint a bébi változatnál, hogy ne érezze a különbséget a baba ezt is sajátjaként ismerje fel.     Gondolom nem írok nagy meglepetést azzal, hogy nagyon szerettem,… Tovább »

Az első ennél a tárgynál is igen emlékezetes számomra, mivel még sosem készítettem, gondoltam, na nem baj, majd leírás alapján…Ott és akkor el is dőlt,  csak akkor én még nem tudtam, hogy milyen izzasztó és lelombozó menet lesz. Abban a pillanatban, amikor nekiálltam a képes leírásból dolgozni,megszűntem használni az agyamat.Hogy miért? -Na erre nem tudok… Tovább »

       Ezt a kis baba takarót nem megrendelésre, hanem beleszeretésre varrtam. Csupa szeretemségből lett összerakva, mert szeretem a fehér alapot, a vidám színes fecniket és a hajtogatott aprócska háromszögeket, amivel a széleket díszítettem.      A mintája nem igazán bonyolult, de látványban kipótolja a technikai bravúrok hiányát. Ezen a darabon már kezdegettem szabadon… Tovább »

Gyerekkori barátnőm keresett meg a nagy hírrel, unokája születik, és azt szeretné én varrjak neki kiságyba való szettet. Takarót, párnát és ütközőt – ahogy én nevezem. Ez volt az első ilyen munkám, míg az üzletben az anyagokat válogattam eszembe jutott, a féltve őrizgetett virágtündéres anyagom, amit anyukámtól kaptam régebben. Pont egy ilyen munkához való, úgyhogy pár… Tovább »

Ez a takaró is a nagy feladatok közé tartozott, hiszen a mérete 270×280 alapján sem kis falat. Az anyagokat a megrendelő választotta, így nekem már “csak” az elkészítés maradt. A nagy felületet az egyforma szélesre felszabdalt csíkok találomra való összevarrásával alakítottam ki. Ez a technika igen gyors, hamar elkészül vele az alap. Mivel kérés volt,… Tovább »

  Az elsőt az életünkben – legyen az bármi, sosem felejtjük el, különlegesnek érezzük, még akkor is , ha azt sok másik szebb vagy tökéletesebb követi. Igazából mire ez a darab készült, varrtam már sok ágytakarót, sokféle anyagból, voltak köztük olyanok is bőven amik több-kevesebb darabból álltak össze. Igazi patchwork takaróként, viszont ő az első… Tovább »

    Közeledett unokahúgom ballagása, és szembesültem azzal a problémával, ami ilyenkor mindenkit megtalál…..Mit kéne venni, aminek biztos örül, nincs még Neki, nem megy ki a divatból, nem unja meg stb.Ugyan mit is talál ki egy rongymániás ilyen esetben? Persze hogy takaró, annak biztos örül, olyan csak Neki lesz, és ha szerencsénk van még az… Tovább »

      Ezt a táskát egy ismerős kérte tőlem,a laptopjának. Egy konkrét kérése volt, hogy legyen fekete… Nagyon nehezen álltam neki,mindenképp fel szerettem volna dobni valamivel a komor feketét, de nem volt egyszerű olyat találnom,ami élővé teszi a feketét,de tiszteletben tartja az Ő akkori, veszteségéből adódó szomorúságát is.Ilyenkor nem szoktam erőltetni az ötletelést, várom,… Tovább »

      Ez most nem visszatekintés a régebben készült munkákra, ez tiszta friss, az év első és remélhetően nem az utolsó míves darabja.     Az alapanyag fehér pamutvászon,a mintája gépi tűzéssel készült,az alapból szép plasztikusan emelkedik ki a sűrű tűsatírnak és a gyapjú közbélésnek köszönhetően, a fő motívum. A felirat, amin a jegyespár neve,… Tovább »