Tűvarázslat

Annyiszor, de annyiszor ültem neki hogy mesélek…. de valahogy nem ment. Túlságosan tele volt a lelkem, még mindig röpültem, ezért úgy gondoltam sok leszek, meg nyálas…. Amikor az ember megszerzi magának álmai munkáját, képtelen tárgyilagosan látni…... Tovább »

Annyiszor megfogadtam már, hogy mértéktartó leszek, nem hanyagolok semmit és senkit a varrógépem miatt. Nyilván a fogadalmat mindig komolyan is gondolom, abban a pillanatban. Eltervezem, hogy készítek magamnak egy napirendet, de nem csak elkészítem, be is tartom… Aztán leülök a varrógéphez. Egyre korábban kelek, hogy minél hosszabb időm legyen fogadalmam betartására, de eddig még minden nap… Tovább »

Nem nagyon okozott problémát eddig, hogy miről is írjak, hiszen annyi szépséges dolog van a világon… Ami megakasztotta a klaviatúrát mostanában az, hogy egész más, személyes dolgokon jár a fejem. A tavasz nálunk csupa nagy eseménnyel lesz tele, két ballagás és egy esküvő teszi még szebbé ezt a számomra amúgy is kedves évszakot. De…. Én… Tovább »

Ők ketten egy nyelvet beszélnek, én nem mindig értem. Fura szavakat használnak, és visítanak, ha új papírt látnak valahol. Ezerféle lim-lommal dolgoznak, csak kapkodom a fejem. A papírokat nem csak vágják, és tépik, esetleg rajzolnak rá, mint az egyszerű halandók, hanem öregbítik, domborítják, albumba rendezik, rákennek ezt meg azt, amitől fémnek, vagy porcelánnak látszik. Paszták, gélek,… Tovább »

    Érdekes rongyokat lehet találni egy turkálóban… Most nem a márkás, alig használt ruhákra, az áruházi maradékokra gondolok, amikben még az árcédula is benne van, bizonyítandó, hogy soha még senki nem feszített benne, még csak nem is a lakástextil turkálókban fellelhető, fillérekért megvásárolható kövér negyedekre vagy a szállodákban leselejtezett madeirával díszített ágyneműkre. Ezeket általában mindenki értékeli… Tovább »

Évekig építkeztünk, alig vártuk, hogy beköltözhessünk.. És eljött az a tél amikor a karácsonyra, már az új házban készültünk. Álmodoztunk, tervezgettük hogy tegyük minél szebbé az ünnepet. Kitaláltuk a gyerekekkel, hogy sütünk mézeskalácsot… Először csak a szokványos formákra gondoltunk, megdíszítve ezzel-azzal…. aztán eszembe jutott a mesebeli mézeskalács házikó, és már nem volt megállás… Persze, hogy elmesélték a barátoknak… persze,… Tovább »

Telnek a napok, egyik a másik után….munka, család, munka, család. Megyek az utcán, az emberek örömtelenül néznek maguk elé, sietnek , dolguk van. Sok dolguk. Néhányan állnak csak meg beszélgetni, onnan is inkább csak a panasz hallatszik… Nehéz időket élünk, sok problémával küzd mindenki… Süt a nap, ereje is van még, ajándék ez így novemberben. Kesernyés… Tovább »

Rengetegen vagyunk rongymániások, mind elgyengülünk egy-egy szép textil láttán, és hiába a fogadalom – miszerint egy darabig egy centit se- akkor is veszünk belőle….. Még bűntudatunk sincs miatta, hiszen inkább rongyra, mint gyógyszerre költsön az ember, ugye… Úgy megnézném egyszer azt az összmennyiséget, amit felhalmoztunk… Biztos  sokféle gyönyörűségből állna az a lánchegység… Sokan nem értik, hogy tud boldoggá… Tovább »

Én, az átlagos foltvarró úgy gondolom, ez a közös munka megérdemelné, hogy minden országos rendezvényen megcsodálhassuk újra meg újra….Van aki még nem látta csak képen, és olyanok is akadnak, akik látták már, de boldogan elzarándokolnának ahányszor csak lehet…. Tudom, hogy  vigyázni kell rá, de ennek a takarónak az eredetije sokkal régebbi, mégis megoldható a kíméletes láthatás……. Tovább »

Biztosan észrevettétek, hogy a múlt hét az ismétlések hete volt…Részint beteg voltam, részint lassan letelik a fél év amit VIP – bloggerként tölthettem el. Terveim szerint az utolsó napokat akartam visszatekintéssel megtölteni, de az a fránya vírus előbbre hozta, még gondolkodni is fájt, nem hogy írni…. Körülbelül két évvel ezelőtt kerültem Közétek, senkit nem ismertem akkor… Tovább »

Tegnap nem varrtam egy centit sem, utólagos beleegyezésetekkel kivettem egy szabadnapot. Kapolcsi kukucskálódásra vágytam… Készítettem Nektek pár fotót, hogy kárpótoljalak Benneteket az elmaradt Blokk-tanodai nap miatt. Nagyon sajátos hangulata van ennek a helynek, valahogy kívül rekednek a hétköznapi, stresszes torzsalkodások, a rohanás. Mindenki jól érzi magát, boldogan fürdőzik a lassabban hömpölygő időfolyóban. Akik itt laknak ilyenkor megnyitják… Tovább »

        Álmosan feszegetem kifelé a szemeimet hajnal van még, a szűk résen át látom hogy kint  szürkeség, napsütésnek nyoma sincs. Most komolyan, ezt beszéltük meg? Reklamálok az ügyfélszolgálaton, ma reggelre napsütést ígért nekem a Főni, szóljanak már valami kósza szellőnek, már rég itt kéne lennie, hogy szétfújja a borút a fényességes elől…. Tovább »

Az igaz, hogy ez alapjában véve varrós blog, de néha mást is kell csinálni, nehogy az ember teljesen kitöltse a varrószobáját. Szerintem mindenki , aki órákon át ülőmunkát végez, pontosan tudja mire gondolok. Ne is firtassuk tovább, senki nem szeret a kilóiról beszélni…. Ilyenkor tavasszal, amikor elkezd párállani a föld reggelente, bekúszik a nyitott ablakon… Tovább »

  Ti, akik rendszeresen olvastok,biztos észrevettétek, hogy valami nem olyan mint rég…  Hát biza, történt itt pár dolog. Ha belegondolok, megint a vonzás törvénye működött,  szembejött egy lehetőség, amire rég vágytam már. Megláttam egy felhívást egy olyan helyen ahová csak pár hete járok, jelentkeztem, bekerültem. Na eddig volt egyszerű. Mármint a folyamat…. Aztán jött a… Tovább »