<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Tűvarázslat</provider_name><provider_url>https://tvzs.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Teési-Vass Zsuzsanna</author_name><author_url>https://tvzs.cafeblog.hu/author/teesi-vass_zsuzsanna/</author_url><title>Köszönöm a lehetőséget</title><html>&lt;p&gt;Volt egyszer egy pillanat az életemben, amikor összekapcsolódtam egy olyan lehetőséggel, ami sok-sok újabbal ajándékozott meg az évek során...&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ez a lehetőség volt a Cafeblog hírdetése, hogy jelentkezzünk bloggernek, mert az milyen jó....&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;És tényleg az volt, mert egy csomó új dolgot fedezhettem fel magamban, amit addig nem is sejtettem.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Megtanultam kénytelen kelletlen egy két dolgot a virtuális világ számomra bonyolult útvesztőiben, megmutattam magam rengeteg- számomra idegen embernek- akik közül sokan ma már nem idegenek, inkább azt mondhatom az életem részeivé váltak.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ha visszatekintek az elejére, minden egyes leütött billentyűvel az akkor még nem is sejtett, új utam felé lépkedtem.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Megcáfolhatatlan tény, ha akkor nem csapok le a blogolásra, mint lehetőségre, akkor nem jutok el addig a bejegyzésig sem, ami eljuttatott álmaim munkahelyére- a Magyar Állami Operaházba.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ez bizonyítja számomra, hogy az ember sosem tudhatja, a pillanat amiben épp van, mely hosszútávú folyamat kicsinyke, de annál fontosabb fogaskereke.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Sokat gondolkodtam, mi legyen a bloggal, hogyan tovább... &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Nyilván elmentem a bejegyzéseket, mert rengeteg munka van bennük, nagy részük saját munkákról szólnak, minden egyes öltés és leütés az enyém. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Annak ellenére, hogy mióta megvan az álommeló, alig pár bejegyzés született, a blog él - olvassátok nap mint nap.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Kereskedelmi szempontból lehet nem nagy számok ezek, de számomra a napi látogatások adatai azt mutatják, még mindig vagytok sokan a világban, akik bekopogtok , körül néztek és remélem visztek magatokkal valamit. Ha mást nem is csak annyit, hogy jobban értékelitek a kézzel készített tárgyakat, esetleg magatok is belevágtok azok elkészítésébe, hogy megélhessétek az alkotás lélekgyógyító örömét.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ameddig ez így van, addig én nem törlöm innen ezt a blogot, hadd ketyegjen itt tovább a maga útján.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Köszönöm a lehetőségeket, és az utat amit együtt bejártunk, hálás vagyok érte, hisz elvezetett az álmaimhoz.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Az újabb bejegyzéseket a Blogger.hu-n találjátok Tuvarazslat.blogger.hu&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>