Kitaláltuk, beleszerettünk, kivagdostuk, összevarrtuk, kibontottuk és megint összevarrtuk. Félbehagytuk, elfelejtettük, kiszerettünk belőle, aztán amikor előkerült, újra fellángoltak az érzelmek, éjt nappallá téve, kezünket, szemünket nem kímélve újra nekiállunk, szendvicset gyártunk, fércelünk térdtörésig és derékfájásig, majd tűzünk boldogan. Amikor ezzel mind megvagyunk, jön a végső munkafázis, ami még mindig tartogat sokaknak nyitott kérdéseket. Még itt, még most is tönkre vághatjuk több hónapos, esetleg több évig tartó munkánk eredményét.
Persze mindenki megoldja valahogyan. Ha szerencséje van, tudja pontosan a szegés trükkjeit, a munka méltó befejezést nyer. De mi van ha nem? Ha nem tud rájönni, hogy is van ez? Miután szegtem már pár métert -azt hittem jól csinálom- egyszer egy beszélgetésben szóba került valaki, aki ugyan sok elismerést bezsebelt már munkáival, mert kreatív és merész, de szegélyezni nem tud…
Kíváncsivá tett ez a mondat ezért utánanéztem, hogy is csinálja. Csalódottan láttam, hogy pont úgy, ahogy én is szoktam 🙁
Bolti ferde pánt félbehajtva, közéjük fogva a már letisztázott munka széle, egy gépi varrással végigrohanva rajta és kész. Jó azért a boltit itt már leváltottam hébe-hóba sajátra…
Így a varrás látszik elől-hátul, szerencsés esetben befogja a pántot végig, nem marad ki sehol. Hosszú évekig így csináltam én is. Sejtettem ugyan, hogy lehetne szebben is, de azt hittem akkor még, hogy aki kézzel varr ilyesmit, az csak azért teszi, mert géppel suta a lelkem…. Bocsi az ember bután születik, csak később kezd okosodni- szerencsés esetben 🙂
Szóval, jött a nagy döbbenet, hogyha az amit látok a nemtudásról szól, akkor én sem tudom, és ez így nem maradhat.
Hogy is kell ezt szépen, igényesen elkészíteni? Persze kérdezni ritkán szoktam -hiúságom okán- úgyhogy elkezdtem kinagyítani mások munkáit, amikor rájöttem a titokra.
Jó sokáig csigáztalak már, tudom az idő pénz, lassan ideje a lényegre térnem…
Azt mesélem el, ahogy én készítem -nyilván nincs nálam a bölcsek köve, ebből következik, hogy nem szentírás amit leírok, csak egy lehetőség a sok közül.
Amikor elkészülök a tűzéssel, finoman kivasalom az egész munkadarabot, majd a széleket le szoktam tisztázni a jó öreg interlock-kal /cikk-cakk öltés is pont olyan megfelelő/
Nem bolti ferde pántot használok a szegéshez, hanem a quilt -hez felhasznált anyagok egyikéből készítem el a szegőszalagot. / Egy 60×60-as textilből, kb 9 méter 3,5 cm széles pánt lesz / Erre azért szoktam rá, mert ugyan rengeteg fajta van a boltokban, de pont olyan, sosincs…
Képes útmutatót itt találhatsz: http://www.sewmamasew.com/2008/07/summer-sewing-perfectly-portable-cushion/
Van még egy fontos dolog, mielőtt varrni kezdünk. Amennyiben a szegendő munka oldalai egyenesek, nem feltétlen ferdén szabott szalagot használunk, hanem szálban szabottat, mert ez így biztosan nem fog megnyúlni, hullámosodni. De…. ha csak egy picike ív is van, akkor marad a ferdén szabott, nincs mese. Azt azért még megjegyzem itt, hogy a takarók széle szebben áll, ha ívben van szabva mint csücsökben -főleg amikor nagyobb belógással készül.
Az indítást sosem a saroknál, inkább valahol középen, egy egyenes résznél kezdem, hiszen befejezni is ott fogom, és jóban vagyok velem, tehát nem szívatom magam a sarokkal duplán. Miért mondom ezt ? Azért mert a sarokban szépen kell tudni megfordulni, vagy ha íves- akkor az ívet kell megőrizni, nem pedig a befejezéssel vackolódni. Jobb nem halmozni ez esetben az élvezeteket, csak egyesével, lépésben haladni.
Kezdéskor szabadon hagyok kb 10 centis pántot, ami majd jól jön a befejezéskor. A munka színén dolgozom, varrógéppel, 1/4 inch-es talpat használok. / Anélkül is lehet, csak tartani kell a varrásszélességet, hogy szép egyenletes legyen majd a végeredmény/
Varrás közben egy leheletnyit húzom a pántot- azért, hogy a végén szépen ráfeszüljön a szélre, ne legyenek buggyok ráncok, anyagtöbblet. Arról beszélek, amikor azt látod a kész munkán, hogy a szegése dundi, kerekded és mégis sima felületű…
Felvarrtuk a színére, elértünk majdnem odáig ahonnan elindultunk, kb 10 centivel előtte kiállunk a varratból, bejelöljük, hol kell lennie a szalag két végét egymáshoz rögzítő varrásnak / a varrat ezen a helyen ugyancsak 45°fokos, tehát ferdén fog haladni, mert így nem egy helyen torlódnak a varrásszélességek és a szalag is megtartja formálhatóságát / Bejelöljük, megrajzoljuk, vagy összetűzzük, összevarrjuk, a felesleget kivágjuk, a varratot széthajtjuk és megkörmözzük- vasalás helyett 🙂 Ha ez megvan, visszaállunk oda ahol abbahagytuk és befejezzük a szegést.
Itt szoktam újból színéről megvasalni a munkadarabot, hogy szépen formálódjon, helyére kerüljön a szalag a kézi varrással történő befejezés előtt.
Igen, a következő része a munkának már kézzel történik, mert így nem fog sehol sem látszódni a varrásból semmi. Ha látszódik bárhol, bármi- akkor bontunk…. Van az úgy 🙂
Szépen- apró, láthatatlan öltéskékkel / nem véletlen kicsinyítettem / visszaszegjük körben behajtva a szalag szélét úgy, hogy az adott szélességet itt is folyamatosan tartsuk. Sehol ne lógjon ki, vagy gyűrődjön meg! Én 10 centinként megerősítem kicsit a varratot, hogy ha bomlik véletlen, ne fejtődjön le az egész. A megerősítés azt jelenti, hogy visszaöltve ugyanoda, készítek egy csomót, aztán haladok tovább.
A sarkokat szép csücskösre alakítjuk, a hajtás vonalát megerősítjük / előbb leírtam a megerősítést/ az íveket gondosan formáljuk, így aztán a végeredmény nem fog kívánnivalót hagyni maga után. Varrás közben ügyelni kell arra, hogy a színén a háttérmunkából semmi ne látszódjon. Igen, ha ez mégis előfordul, akkor dolgozik a bontó…
Én balga… sokáig nem tudtam, hogy kézzel varrni sikk, nem pedig fogyatékosság. Ha a munkát így fejezzük be, diszkréten keretezi, finoman díszíti a tárgyat, aminek elkészítésébe eddig is beletettük szívünk, lelkünk…
Hogy képeket is láss a dologról, nézd meg a beszámolót ide kattintva hátha többet segít mint a csevegés 🙂
Ha hasznosnak tartod a bejegyzést, kérlek oszd meg másokkal is! Szeretettel várlak a blog facebook-os felületén ide kattints ahol sok érdekességet osztok meg nap mint nap.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: