Van, hogy az ember beleszeret egy blokkba és nem tud, meg nem is akar szabadulni tőle. Így vagyok én a kaleidoszkóp blokkal. Kimeríthetetlennek tűnnek a benne rejlő lehetőségek. Színezhetjük így, meg úgy, mindig más és más lesz a végeredmény.
A következő születés-ajándék egy aprócska hölgyé lesz, aki már a mama pocakjában is hercegnős takaróra vágyik. A kívánságok pedig arra valók, hogy teljesüljenek…
A színekkel nem volt nehéz dolgom, a rózsaszínek kaptak maguk mellé egy kis türkizt, meg persze fehéret, hogy méltóan tündökölhessenek a kísérők gyűrűjében. Mivel már összeállításkor pontosan tudtam, hogy a tűzés milyen lesz, ezért teljesen nyugodtan vasaltam szét a varratokat, a megszokott módszertől eltérően.
Négy kis blokk alkotott egy nagyot, amiből négy kellett a 60×60-as kis takaróhoz, ez összesen 192 darab pici alkatrész…
Amikor mindenki hadrendbe állt, már csak össze kellett varrnom, és már jöhetett is a foltvarrás számomra legizgalmasabb része, a tűzés…
Muszáj volt a közepére koszorút tennem, mert egy hercegnőnek az jár. 🙂
A nagy minták akkor mutatnak jól, ha közvetlen környezetüket aprólékosabban tűzzük, mert így emelkedhetnek ki igazán az alapból. A sablon otthoni elkészítéséről már írtam egy régebbi posztban.
https://tvzs.cafeblog.hu/2015/07/27/otthon-keszitheto-sablon-tuzeshez-himzeshez/
A fehér- és a türkiz csillagok jól mutatnak a sok rózsaszín közt.
Teljes kép elölről…
…és hátulról. A rózsaszín szegés adta magát, bár elgondolkodtam egy pillanatig a türkizen is 🙂
Szerinted más is szívesen elolvasná? Akkor osztd meg, kérlek! Köszönöm 🙂
