A pillangó a szabadság és a megfoghatatlanság jelképe.Valahogy időről időre rálibbennek a lepkék a munkáimra és én boldogan varrok újra és újra lepkéset.
Akinek ez a meglepi készült szintén közel állnak a lepkék a lelkéhez, különösen a kékeket szereti. Nagyon nehezemre esett kitalálni, hogy milyen legyen – gondolhatjátok 🙂
Egyetlen pici problémám volt csupán, hogy legyen csajos, ami kék? Épp hogy felmerült bennem a kérdés, már jött is a válasz rá: a legszebb kék a türkizkék, ami abszolút csajos… Összeválogattam a türkiz rongyaimat, kevertem hozzá még egy kis rózsaszínt, meg pinket, kicsit sötétebb kéket és az egészet rászórtam egy hófehér alapra.
A nagy lepkék kontúrjait egy tárolódobozról loptam, a kicsiket Sizzix-sablonnal vágtam ki. Egyszerűen tekertem párat és lett is egy marék lepkém, de olyan szép kontúrok maradtak a négyzetek közepén,hogy én nem tudtam ellenállni…
Fogtam hát az egyszerűen, pillanatok alatt kivágott kis formákat és ollóval újra körbevágtam, így születtek a kontúr-lepkék.
Régen várt már fellépésre a Jennifer Paganelli által tervezett anyagom, amit a Textilbazártól kaptam, most eljött az ő ideje is.
Az alkatrészeket ragasztófátyollal rögzítettem az alapra, majd gépi pelenkaöltéssel zártam a széleket. Ilyenkor szeretem a lehetőleg szín azonos gépi hímzőszálat használni, mert finom, légies nem uralkodik, csak szép…
Aztán kitaláltam, hogy nem ereszthetem csak úgy szélnek ezt a röpke-társaságot, muszáj bekerítenem őket valahogy.
Ezekkel a helyes kis színes szilánkokkal picit eljátszottam ugyan, de úgy érzem megérte.
Amikor idáig elér az ember már a tűzésen jár a feje…
A lepkéket körberajzoltam, a szilánkokat árokban tűztem, az alapon igyekeztem azokat a pikkelyeket megjeleníteni, amit egy nagyító alatt láthatunk, ha a lepkék szárnyát nézzük meg vele.
A takarón próbáltam megmutatni azt a folyamatot, ahogy egy pici helyes lepke-lányból, kialakul egy gyönyörű pillangó. Az egyszerűbb, kisebb lepkék az átalakulást rajongva figyelő gavallér-lepkék 🙂
A takaró széle a szokásos kis buborékokat kapta, hogy legyen mit piszkálgatni a kis picurka ujjacskáinak.
Aztán…megkapta az anyuka <3
Kaptam egy kedves fényképes üzenetet a pocaklakótól is, meg is könnyeztem …
Ha tetszett amit olvastál, örömet szereznél egy megosztással.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: