Augusztus a befőzések ideje, aki elég ügyes, akár jövő nyárig bespájzolhat ízekből, illatokból. De a nyárnak nem csak ízei és illatai vannak, hanem gyönyörű színei is. Hogy mennyire is tudnak hiányozni egy ködös szürke reggelen….
Kaptam egy stafírungnyi monogramozott fehér ágyneműt, kora okán fehérsége már a múlté, de festéskor ez nem hátrány, sőt. Ők a szivárvány befőzés kiválasztott alanyai. Mosás után jöhet az átváltozás!
Festéshez fehérítetlen, natúr anyagot vásárolj – olcsóbb mint a hófehér – hisz egy fázis kimarad a készítésekor!
Előkészítettem kór edényeket, facsipeszeket, madzagot a kötözéshez, gumikesztyűt és hússütő csipeszt, sót és ecetet. A festékek Columbus márkájúak, kivéve a kéket, ő Simplicol és a Müllerben lehet kapni. A használati utasítást betartva dolgoztam, semmi hókuszpókuszt nem igényelt a mutatvány 🙂
A legvilágosabb színnel, a sárgával kezdtem. Mielőtt az anyagok a fürdőbe kerültek, kicsit megdolgoztam őket.
Volt amelyiket egyszerűen középen megcsippentve addig tekertem, amíg fel nem csavarodott, mint amikor spárgából kötelet gyártunk.
Hajtogatással is jópofa dolgokat lehet művelni, a lényeg, hogy minden előkészített darabon rögzíteni kell kötözéssel azt a formát, amit adtunk neki.
Ha az anyagot először hosszában hajtogatjuk egy tenyérnyi, vagy keskenyebb csíkká, majd ezt a csíkot hajtogatjuk négyzet, vagy háromszög alakúra, akkor már csak festékbe kell mártani a “szobor” éleit és mehet is az ecetes fürdőbe. Víz és 25%-os ecet 1:5 arányú keveréke, a minták stabilizálásához.
A szín mélysége, egyenes arányban van a festékben töltött idővel.
A batikolt anyagokhoz az első pár mosáskor nem árt színfogó kendőt tenni, hogy összeszedje, az esetleges kósza festékpigmenteket.
Minden textiltárgyra vonatkozik a naptól való fokozott védelem is, úgyhogy nagyon nem mindegy melyik falon jelöljük ki a végleges helyét. Sokáig megőrizhetjük, ha körültekintően, óvatosan bánunk velük, tiszteletben tartva a készítő munkáját.
Ez a szabály egyaránt érvényes a saját, vagy más keze munkájára!
Ha száraz anyagot festünk a kontúrok élesebbek lesznek, míg nedves vásznon gyönyörű márványos felületeket alakít ki a felkúszó és szétfolyó színezék.
Kicsit játszottam is, volt ami kétszer is átment a festésen – kapott egy kis ezt, egy kis azt.
Ahogy az ember fest, újabb és újabb ötletei születnek, a külvilág megszűnik, csak a rongyok és a színes levek maradnak….
A facsipeszeket minden szín után kifőztem fehérítős vízben, hogy ne maszatoljak velük, így a következő körben a vizes anyaghoz érve aktiválódik a fehérítő, és a színes anyagon nyomot hagy a csippentéseknél. Aki nem szeretné hogy így legyen, használjon műanyag csipeszt!
A konyhában rotyogott a festék, a pulton egy tálban az ecetfürdő és egy öreg tálca, amire hűlni kerül az anyag. Ha kihült, futás a kertbe szárítani.
Nincs is nagyobb élvezet – teregetés közben- mint amikor a szél vicces kedvében a csöpögő, vizes rongyikat nagy csattanással arcba tolja. 🙂 De van, a száradás utáni kötelező vasalás!
A bordó, mustár és a dohány szín még hiányzik, de van még alapanyag – csak festékért kell szaladni – úgyhogy hamar befogom őket is.
Az ötletet egy gyönyörű batikolt, ajándékba kapott anyagcsomag adta…. A mintásakhoz festettem az egyszínű batikoltakat. Egyszer majd együtt fognak szerepelni.
A stafírung újrahasznosításra előkészítve!
Az alábbi linken rengeteg ötlet és segítség vár, ha kedvet kaptál volna. Kattints rá, nem fog fájni…
https://www.pinterest.com/search/pins/?q=shibori%20tutorial
Ha tetszett amit olvastál, örömet szereznél egy megosztással.
