Annyiszor megfogadtam már, hogy mértéktartó leszek, nem hanyagolok semmit és senkit a varrógépem miatt. Nyilván a fogadalmat mindig komolyan is gondolom, abban a pillanatban. Eltervezem, hogy készítek magamnak egy napirendet, de nem csak elkészítem, be is tartom… Aztán leülök a varrógéphez.
Egyre korábban kelek, hogy minél hosszabb időm legyen fogadalmam betartására, de eddig még minden nap kudarcba fulladtam. Pedig próbálom ám…
Csak az a baj, hogy még alvás közben is jár az agyam, most már ott tartok, hogy álmomban is varrok vagy rajzolok, esetleg azon gondolkodom, milyen téma érdekelheti azokat, akik olvasnak engem. Van, hogy ötletem támad, ami reggelre köddé válik, így aztán egész nap próbálom felidézni mi is volt az a korszakalkotó…..
Az összes általam használt ketyere fotókkal van tele, van amit én követek el, van amit elmentek, mert gyönyörűnek találom. Nincs üres boríték amit ne firkálnék teli cirkalmas virágmintákkal….. Képek tárgyakról, virágokról, kövekről, kerítésekről. Takarók, terítők, táskák…… Látszólag semmi közük egymáshoz….de meg tudom magyarázni 🙂
A fények, a formák és a különböző tárgyak struktúrája az ami megfog és muszáj elraktároznom az agyamban. Úgy érzem nincs messze az idő, amikor megszólal egy sziréna és megjelenik homlokomon – memória megtelt-
Na akkor mi lesz?
Közben tudom, hogy ezer más fontos dolog is van az életben, tennivaló is bőven, és mégsem vagyok képes azt a nyamvadt napirendet betartani. Mindig ugyanabba a csapdába futok bele, most varrok egy kicsit, aztán megcsinálom ezt meg azt. Aztán varrok egy kicsit, aztán megint egy kicsit, aztán már mindjárt felállok és abbahagyom, legfeljebb ma ezt nem csinálom meg, csak azt. Jó, ha már idáig jutottam akkor jobb is, ha ma csak varrok és majd holnap megcsinálom azt is, meg mást is, csak most még varrok egy kicsit… A házimunka- cunami pedig fenyegetően sokasodik, és erőt gyűjt hogy fölém hatalmasodva, rám omolhasson és betemessen.
Azt is észrevettem, hogy a kreatív énem újabban nem jön elő a varrószobán kívül. Kínszenvedés kitalálnom mi legyen az ebéd és nem tűnik fel, hogy a héten főztem már olyat. Kétszer is… Megígérek dolgokat, aztán megesküszöm rá, hogy nem is hallottam róla egyáltalán. Ugyanakkor pontosan tudom hol , mit láttam, hol olvastam arról az érdekes technikáról, melyik általam ismert cég mit dobott a piacra, amit ki kéne próbálnom, meg kellene varrnom, le kellene tűzzek….. Most mi van, beszűkült a tudatom?
Szerintetek? Nagyon súlyos? Megmaradok?
Ha tetszett amit olvastál, örömet szereznél egy megosztással.