Nem nagyon okozott problémát eddig, hogy miről is írjak, hiszen annyi szépséges dolog van a világon… Ami megakasztotta a klaviatúrát mostanában az, hogy egész más, személyes dolgokon jár a fejem.
A tavasz nálunk csupa nagy eseménnyel lesz tele, két ballagás és egy esküvő teszi még szebbé ezt a számomra amúgy is kedves évszakot. De….
Én a családban ballagókat saját takaróval szoktam megajándékozni, hogy az éretté nyilvánított diák magával vihesse az otthon melegét az albérletbe, vagy kollégiumba, kit hová vet a jó sorsa. Na ebből kell most kettő. Tehát a fejem fele takarókkal van tele 🙂
Két hete megvettük nagyobbik lányommal a menyasszonyi ruhájához az anyagokat, hiszen azt is én követem el, szép, nagy közös élmény lesz. Örök emlékké válik majd az is, ahogy a hölgy megkérdezte az üzletben, kérünk-e lószőrt – lányom arcán már sikított is a kérdés… Mi van? Milyen lószőrt? Hogy jön az ide? Mi köze a lónak az ő ruhájához?
A hölgy következő kérdése a halcsontra vonatkozott… Persze, megnyugtattam a kis menyasszonyt, hogy a lószőr nem lóból, a halcsont nem halból… de az a pillanatnyi döbbenet, ami akkor elborította, na az is az eseményről szóló családi legendák része lesz, az már biztos.
A ruhával kapcsolatos fotók, ugye zár alatt lesznek a nagy napig, egyenlőre csak a meghívót mutathatom meg, amit a fiam tervezett.
Akkor most már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a takarók mellett a menyasszony ruhája is a fejemben gyűrődik, úgyhogy a betűknek, történeteknek és képeknek már nagyon kevés hely marad.
Teljesen jogos a kérdés, hogy mért csak most álltam neki. Mindig is utolsó pillanatos ember voltam, hiába szerettem volna előbb, ha az ötlet – a hogyanra- csak most jött.
Meg lesz minden időre, csak a billentyűk lesznek árvák, vagy a mesék szólnak majd mindig ugyanarról, hogy haladok az ünnepi készülődéssel. Ja, jut eszembe ünnep! A Húsvét is tavasszal van. Mit is keresek én még itt?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: