Néha előfordul, hogy beleszeretek valamibe és megtartom…. helyesbítek, hiszen mindbe beleszeretek, csak mire elkészül, elvékonyodik az a szál, ami összeköt vele és elengedem…
Ez most hozzám nőtt… Pedig valakinek készült, így Ő kapott mást, mert ez gyökeret vert…
A macskával egy tetkós oldalon jöttünk össze, azt hogy miként keveredtem oda, ne kérdezzétek… Egyszer csak ott kellette nekem magát talpig feketében, én azonnal láttam vörösben 🙂
Ez volt az első verzió…. de még ki akartam próbálni valamit…
Így született meg ő is…
Kiszabtam hozzá még egy kis ezt meg azt…
Ferde pánt, zsinór, egyebek, már csak össze kell varrni.
Ezen a képen már látszik, hogy nem sok van vissza..
Valamiért ez az anyag, (én öreg vászonnak hívom) meg a piros tűzés nagyon közel van hozzám, időről időre visszaköszön egy egy tárgyon.. Szeretem 🙂
