Nem akarom megbántani a bagolymániásokat, de tényleg a csapból is bagoly… Nem is volt tervben egyáltalán, hogy egyszer csak előrukkolok egy saját pápaszemessel. De… a karácsonyi ajándékok között ott figyelt ez a gyönyörűséges rézbagoly, és én elcsábultattam általa.
Most akkor mi van? Az van amit én akarok, vagy sodor az ár? Hagyom magam…
Biztosra akartam menni, ezért először rajzolgattam…
Aztán elővettem a piros cérnámat és nekiláttam tűfirkálni, szabadon.
Menet közben, találtam a kincseim közt egy helyes pápaszemet is, amit varrás közben sokszor odabiggyesztettem a szeme helyére, mert akkor még úgy gondoltam…
Szépen lassan alakult a munka, imádtam minden percét.
Az utolsó fázis a pózolás. A rézbagoly és az ő árnyéka…
A pápaszemen és a végleges funkción még gondolkodom 🙂
