Évekig építkeztünk, alig vártuk, hogy beköltözhessünk.. És eljött az a tél amikor a karácsonyra, már az új házban készültünk. Álmodoztunk, tervezgettük hogy tegyük minél szebbé az ünnepet. Kitaláltuk a gyerekekkel, hogy sütünk mézeskalácsot…
Először csak a szokványos formákra gondoltunk, megdíszítve ezzel-azzal…. aztán eszembe jutott a mesebeli mézeskalács házikó, és már nem volt megállás… Persze, hogy elmesélték a barátoknak… persze, hogy mindegyik jönni szeretett volna. Megállapodtunk, mindhárman hívhatnak egyet-egyet.
Kerestünk receptet, csináltunk szabásmintát, bekészítettem pár zacskó cukrot is a díszítéshez. Most is mosolygok, ahogy eszembe jut az a zsizsegés… Nagy kaland volt az biztos, meg jó nagy rumli. Gondolhatjátok, ahol ennyi gyerek alkot…
Aztán valahogy szokássá vált, jó pár éven keresztül építkeztünk mézes tésztából is…
A mi gyerekeink már felnőttek, de biztosan van köztetek olyan, aki bevállalja ezt az extra ajándékot a gyerekeinek. Mert ez, az ám…
Az ilyen picurkákon begyakoroljuk…
Aztán jöhet a sorozatgyártás… Ha maradt a nyári fagyitölcsérből, még fenyőt is állíthatunk a ház mellé.
Amikor már nagyon megy a díszítés, lehetetlen leállni.
Kaphat egyet a néni a szomszédban is, akinek nincs unokája, biztosan örülni fog.
Egyik cukibb, mint a másik…
Ajándéknak is jó lehet….
Egyik ötlet jön a másik után, a házak egyre szebbek, a gyerekszemek meg egyre fényesebbek…
A legnagyobb ajándék, amit adhatsz a gyereknek, az az idő amit vele együtt töltesz el. A konyhát meg úgyis arra tervezték, hogy használjuk, nem?
Hogy azonnal nekiállhassatok, és ne kelljen a drága időt receptkereséssel tölteni, ajánlom szeretettel egyik kedves bloggertársam többszörösen kipróbált receptjét a tészta elkészítéséhez. https://bopci.cafeblog.hu/…/a-karacsonyi-keszulodes…/
Ha tetszett amit olvastál, ezen a linken szavazhatsz rám a Lelkes blogversenyben
https://www.facebook.com/tobbvagy?sk=app_276686432417366&app_data=fullNDYzNDYw
Képek forrás: Pinterest
