Közelgett anyukám szülinapja, gondoltam varrok Neki egy szépet, annak biztosan örül.
Eszembe jutottak a kis mini gobelin hímzései, amiket pár éve egy télen át varrogatott, aztán odaadta, hogy csináljak velük valamit… Telt múlt az idő, de nekem semmi használható ötlet nem jutott eszembe. A díszpárna is, a terítő is időnként igényli a mosást, az ezzel járó tortúrát, nehezen viselték volna ezek az aprókák…
Most viszont eszembe jutott, hogy a faliképet nem kell mosni, csak portalanítani….az lesz belőle. Egy szép meleg bordó és egy apró mintás mályva pont megfelel, illeni fog a szobába, gondoltam és neki is álltam.
Férjem átvette a “mindenmás” feladatot….. én meg gyorsan kivágtam egy csomó háromszöget, amivel bekeretezhetem ezeket négyzeteket, így csúcsukra állítva nekem jobban tetszenek…
Volt egy nagyon gyenge láncszem is köztük, alig széllel megáldva…
Rá kellett a legjobban vigyázni…
A közepére került egy kis nyers színű vászon…
A tűzést először árokban, aztán a mintát utánozva….
A színek elhelyezésében a “mindenmás” felelős segített…
Sajnos nem készült kép az ünnepségen pont abban a pillanatban, de tényleg meglepődött, és nagyon örült neki 🙂
Nem volt nagy akció, ha foltos szemmel nézem, hisz igazából, csak keretek voltak összerakva, egy kis tűzéssel megbolondítva,Így a főszereplők a mini hímzések maradtak.
