Nincs olyan nő akár fiatal, vagy még fiatalabb, aki ne örülne egy újabb és még újabb, vagy a legújabb darabnak…. Szeretjük venni, kapni, cserélni és varrni. Úgy vagyunk vele, mint Gombóc Artúr a csokival…
Nézzünk meg együtt pár folt-varrott gyönyörűséget, hogy aztán üzenhessünk a családnak, a mai ebéd hozzávalóit megtalálod a hűtőben, ha éhes vagy főzd meg, aztán adj belőle nekem is, mert én most varrok…
Az első képen olyan van, amihez nem is kell nagyon apróra vagdosni a hozzávalókat, akár egy kezdő is el tudja készíteni. A siker kulcsa a színek ügyes összehangolása, és egy kis tűzés… A második táskához nem árt gyakorolni, de aztán…..
A forma itt sem bonyolult, de az elkészítés módja és a kellék választás profi… Jól is van ez így, ha agyon szabogatott fazon lenne, nem érvényesülhetne a lényeg.
Ezek itt, többnyire kézzel varródtak…
Látjátok, a forma itt sincs túlgondolva a lényeg az apró részletekben rejtőzködik. Aki még nem próbált kézzel varrni, legalább egy ilyen kedvéért álljon már neki!
Tudtátok, hogy a táskáknak nem füle van, hanem fogója? 🙂
Ugye, milyen sokféle módon lehet egyedi táskákat készíteni? Itt is látszik, hogy nem a szabásminta a lényeg, hanem a fantázia és a kreatív gondolkodás…
Akkor most nézzünk, pár farmerből készült darabot! Azokat, amiknek egyszerűen be van varrva az alja kihagynám a galériából, érdekesebbeket mutatok 🙂
A maga egyszerűségében tökéletes…
Az a jó a farmerban, hogy bármivel kombinálható…
Egyik szebb, mint a másik és nincs két egyforma köztük. Ki szereti, ha szembejön az utcán egy ugyanolyan , mint az övé?
Pláne, ha saját kezűleg lett megalkotva.
Úgy látom itt az új táska születésekor áldozatul esett egy régebbi darab. A második képen pedig, egy egyszerű huszárvágással körbe lett vágva a hátsó zseb és a rég őrzött kincsekkel, némi csipkével felvértezve indult el a szépségversenyen.
Nem csak prédikálok….
Sokféle táskát vonultattam fel ötletadóként itt hamarjában. Egy közös van bennük, mind egyedi darab, személyre szabottan készült, alkotója saját ízlésvilága szerint.
Ne rohanjatok már annyira, mert fellökitek az asztalt! A varródoboz nem szalad el. 🙂
