Szerintem ez a kézimunka is abból a “kármentőmagból” sarjadt, mint a patchwork.
Eredetileg a drága kimonók anyagának megmentésére fejleszették ki, több réteg anyagot varrtak össze ezekkel az egyenletes, aprócska öltésekkel, eltűntetve a lukakat, és vastagítva az elvékonyodott részeket.
Ha már kilyukadt, mért ne lehetne azt a lyukat madár alakúra igazítani?
Tudtátok, hogy a családok anyagi helyzetét az általuk birtokolt kimonók számában mérték? Ezért aztán érthető, hogy nagyon óvták, minden aprócska darabjukat is.
A lányok állhatatosságra nevelésében igen nagy szerepe volt ennek a hagyományos hímzésmódnak az elsajátítása, hiszen a földműves feleségek legfőbb erénye a türelem. Szigorú szabályok szerint haladnak az öltések, a hagyományos minták használatával, apróbb nagyobb tárgyakat készíthetünk.
Eredetileg indigóval festett kendervászon volt az alapanyag, ma már a színvilág fellazult, a hagyományokat a mintákban és azok egyenletes kidolgozásában őrzik.
A fenti képen az első oszlopban a helyes, a második oszlopban a helytelen minta alakítás.
Így haladnak munka közben.
Szigorú szabályok szerint készülnek és mégis milyen izgalmasak, nem?
Egszerűen döbbenetes, az ember csak nézi, nézi….
Persze a minták elő vannak rajzolva, vagy nyomva, de akkor is nagy teljesítmény ez az egyenletes munka.
Az csak a véletlen műve, hogy rendszeresen szembejönnek a pillangók….
Ezerszínű sashiko…
Ugye, milyen gyönyörűek?
Falikép és szőnyeg is…
Van aki így javítja,vagy antikolja a farmert is.
Ha esetleg még többet szeretnél látni ezekből a csodákból, alább megtalálod a hozzájuk vezető út linkjét….
http://www.pinterest.com/search/pins/?q=sashiko
