Egy régebbi ágytakaróhoz készültek ezek a párnák, sokáig vajúdtam velük, mivel júniusban nálunk a kert az úr.Talán mostantól be is rögzül, hogy attól a pillanattól kezdve, ahogy enyhe pírt kap a cseresznye a fán, az időmet nem én osztom be. Évek óta csúszik szét a júniusom, és én minden évben meglepődöm rajta….
Apránként haladgattam, a fő koncepció az volt, hogy valami olyasmit kell kigondolnom, ami akár csukott szemmel is “látható”.
Hogy ez az élmény összehozható legyen ki kell lépni a síkból. Úgy érzem sikerült is a tűzések váltogatásával, és néhány 3D-s motívum használatával.
Nagyon remélem, hogy sikerült felfedezni való élménypárnákat készítenem, kézzel is láthatóvá tenni a munkámat 🙂
