Ez a takaró is a nagy feladatok közé tartozott, hiszen a mérete 270×280 alapján sem kis falat. Az anyagokat a megrendelő választotta, így nekem már “csak” az elkészítés maradt. A nagy felületet az egyforma szélesre felszabdalt csíkok találomra való összevarrásával alakítottam ki. Ez a technika igen gyors, hamar elkészül vele az alap. Mivel kérés volt, hogy virágos legyen, hiszen a megajándékozott egy fiatal hölgy, de ne nagyon, mivel párjával együtt fogják használni, ezért is gondoltam a nagyobb felületen csíkos minta,a bordűrben elhelyezett virágokkal megfelelő egyensúlyt alkot majd.
A szirmokat sablon után egyenként kivágva, ragasztós vetexre varrtam fel úgy, hogy kifordítva fel tudjam a helyére vasalni, így megkönnyítve az applikáció folyamatát.
/Az anyag színét kell szembefordítani a vetex ragasztós felével, majd keskeny varrásszélességet hagyva egyenletesen körbevágni. Ha ez kész , a vetexen apró bemetszést ejtve fogjuk tudni kifordítani. Így kerül a ragasztós fele abba a pozícióba, hogy fel lehet vasalni a helyére./
Mivel a papír benne maradt, és a világos szirmok sötétebb alapra kerültek, így könnyedén ki lehetett a sötétebb textilt vágni a világosabb mögül, hogy ne zavarja az összhatást.Mint látható először gépi hímzőöltéssel körbeszegtem, aztán vágtam ki ügyelve a varrás épségére.
A takarót keretező virágos bordűr kapott egy sor váltakozó színű négyzetet is a szélére lezárásul.A munka végén a tűzés a csíkok és minták mentén gépi hímző öltéssel készült.
Mint hallottam a megajándékozott azóta is nagyon szereti, mivel újabb ajándékként párnákat is kért, és kapott is hozzá.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: